• AKTUALITY
  • SÚČASNOSŤ
  • SAMOSPRÁVA
  • KULTÚRA
  • DOKUMENTY
  • KONTAKT

Kontakt:

Napíšte nám:

Cirkev

Juhovýchodne od železničnej stanice na hone Klastromhegy archeologickým výskumom bol potvrdený románsky kostol a kláštor z 11. - 12. storočia. Našiel sa tu aj cintorín. O kláštore s kostolom sa nezachovali nijaké správy a ani jeho zánik nie je známy.
Ďalší kostol bol postavený v roku 1499 pravdepodobne v gotickom slohu. Stál v hone Faluhely (aj Pusztatemplon dülö) na širokom poli na štvrť míle od dnešnej obce. Letopočet stavby objektu bol vyrytý v nadpraží z dreva. Bol zničený za tureckých vojen, lebo vo vizitácii z roku 1561 sa opisuje ako prázdny a zrútený až po základy. Majetok kostola odniesli Turci. Kostol bol neskôr obnovený po znovuosídlení obce po roku 1629, ale v roku 1683 bol zničený. Vizitátor v roku 1714 ho opisuje ako bez strechy a so zrútenou klenbou presbytéria.

Súčasný rímskokatolicky kostol Najsvätejšej Trojice dal v roku 1733 v barokovom slohu postaviť arcibiskup knieža Imre Esterházy zo stavebného materiálu z Novozámockej pevnosti. Ale 28. júna 1763 objekt zničilo zemetrasenie, zrútila sa veža, poškodenú klenbu presbytéria bolo potrebné zbúrať. Preto pri poškodenom kostole bola postavená zvonica. V roku 1766 v čase prezidentúry kráľovskej komory Antala Grassalkovicha bol kostol obnovený, rozšírený, bola postavená nová veža a celá budova bola upravená v barokovom - klasicistickom slohu. V roku 1774 blesk poškodil kazateľnicu a dva bočné oltáre, ale tie zanedlho boli obnovené.

Je to jednoloďová stavba s polkruhovým uzáverom presbytéria, do štítového priečelia vstavanou vežou, dvoma pristavanými sakristiami a chodbou pri vonkajšej stene ku kazateľnici. Interiér kostola je zaklenutý poliami pruskej klenby dosadajúca na rímsové hlavice vtiahnutých združených pilierov. Na klenbe je baroková iluzívna maľba so scénou adorácie Madony sv. Imrichom, dokončená po roku 1774. Fresky a maľba boli v roku 1998 obnovené a premaľované. Hlavný oltár je z roku 1931, pôvodná socha anjela bola prenesená do Podunajského múzea a časti oltára do kaplnky v Mikuláši.

Závesný obraz Najsvätejšej Trojice pochádza z obdobia okolo roku 1770. Prvé dva bočné oltáre majú nad menzou rokokovo rámované závesné obrazy sv. Anny a sv. Jozefa z obdobia okolo roku 1740. Rokoková kazateľnica pochádza z obdobia okolo r. 1740. Klasicistická krstiteľnica je datovaná rokom 1777 a označená iniciálkami l. F. (od tohto majstra sú aj mramorové svietniky a sväteničky). Nad ňou je vo vykrajovanom ráme obraz Krstu Krista z čias stavby kostola. Balustrádové zábradlie chórového parapetu medzi loďou a presbytériom z rokov 1773 - 1773 bolo v novšej dobe odstránené. Kostol zdobia viaceré sochy. Na stene je osadený drevený kríž s nápisom Missio a letopočtom. Na arkádovom chóre je osadený organ s peknou píšťalovou skriňou z roku 1901. Malý barokový zvon bez nápisu pochádza z roku 1680 (po opustení bol zakopaný v zemi, nárokovali si naň aj kalvíni). Stredný zvon bol vyliaty v roku 1924 a veľký zvon zasvätený Nanebovzatiu Panny Márie v roku 1950. V roku 1870 boli vo veži kostola zavesené 4 zvony.
V krypte pod kostolom bol pochovaný 20. januára 1769 ako prvý Márton Huszlicska, potom niekoľko farárov. Neskôr kryptu zamurovali.

Vyznanie protestantskej cirkvi tu zapustilo korene už v polovici 16. stoočia., sprvu sa bohoslužby odbavovali v starom kostole. V rušných časoch 17. storočia bola to jeden čas čiste kalvínska obec, keď mali vlastné drevené oratórium. Po zrušení tunajšej ev. ref. fary v roku 1718 (bol vyhnaný kňaz a školmajster) chodili kalvíni na bohoslužny do Modrán. Až po vydaní Tolerančného patentu v roku 1781 aj kalvíni mohli slobodne vyznávať svoju vieru. Vo dvore Istvána Beseho bolo postavené drevené oratórium a v rokoch 1784 - 1786 bol postavený klasicistický tolerančný kalvínsky kostol (teda bez veže a mimo intravilánu obce). V roku 1787 bola pri kostole postavená zvonica s dvoma zvonmi, v roku 1820 k nim pribudol tretí. V roku 1835 bol interiér objektu upravovaný (kazateľnica, lavice, chóry), v roku 1841 bola postavená jeho veža a v roli 1840 bol kostol rozšírený kolmou prístavbou západnej orientácie. V tomto stave okrem menších opráv sa kostol zachoval dodnes.
Kostol bol pôvodne sieňový priestor, ktorý po rozšírení získal pôdorys trojramenného kríža, keď nový priestor je oddelený dvoma vysokými kanelovanými stĺpmi. V kostole sú tri drevené protestantské empory. Klasicistická kazateľnica s rezonančnou strieškou pochádza z obdobia prvej stavby, neskôr bola obnovovaná. Na stene kostola je osadená pamätná tabuľa 400 ročného výročia reformácie cirkvi. Stôl Pána z čeveného mramoru bol vyrobený k 100. výročiu založenia kalvínskeho cirkevného zboru kamenárom Józsefom Müllerom zo Süttö. Krstiteľnicu z červeného mramoru bola vyrobená v roku 1937. Malý zvon bol vyliaty v Pešti v roku 1787, stredný a veľký zvon v roku 1922

Evanjelický a v. kostol bol tunajším zborom postavený v roku 1972, dovtedy evanjelické bohoslužby odbavovali v kalvínskom kostole. Kostol je sieňová stavba, ktorú na pôdorys s tvarom L rozšíruje prístavba zborovej siene. Je to moderná stavba so štítovým priečelím a so strešnou drevenou vežičkou, ktorá je krytá ihlancom. Interiér kostola s rovným stropom má chór nad vstupnou predsieňou a súčasné zariadenie. Na oltári je obraz Hriešnice. Vo vežičke sú zavesené dva zvony, ktoré boli v roku 1989 zakúpené od evanjelického a. v. zboru v Horných Rykynčiciach.

Zaujímavou pamiatkou je rozhodne komplex kalvárie južne za obcou. Na tomto mieste stála pustovňa. V roku 1762 bola pri pustovni postavená kaplnka zasvätená Panne Márii. Zemetrasenie v roku 1763 kaplnku nepoškodilo, čo sa všeobecne považovalo za zázrak. Na pamiatku György Ordódy, bohatský zemepán a komárňanský hradný kapitán ešte v tom roku daroval kaplnke obraz Madony (Panny Márie s dieťaťom) v barokovom ráme a na maľbe pripevnenými striebornými a zlatými korunkami a hviezdičkami (vzácny obraz je dnes v sakristii r. k. kostola), opravovaný roku 1838. V roku 1909 bola kaplnka upravovaná, podobne aj pustovňa.
Malá stavba s polkuhovým uzáverom a štítovým priečelím má rovný strop. Oltár je novší, svätenička je z červeného mramoru. K zariadeniu kaplnky pôvodne patril barokový krucifix z roku 1730 a voľné závesné obrazy Poslednej večere a Ukrižovania z roku 1857 od maliarky Kláry Komáromi. V drevenej strešnej vežičke je zvon, ktorý v roku 1928 darovala vdova Alberta Ladányiho za zvon zhabaný v I. svetovej vojne na vojenské účely. V polkruhu okolo kaplnky dala v auguste až októbri 1925 postaviť 14 kaplniek zastavení Krížovej cesty. Sú tu malé štvorcové stavby s polkruhovým zakončením, ktorým výklenok flankujú pilastre. Púte sa tu konajú 12. septembra na deň Mena Panny Márie.

Na mieste dnešného domu č. 619 stála synagóga postavená v roku 1897 v eklektickom slohu. Fasády vysokej obdĺžnikovej stavby členili okná s polkruhovým zakončením. Tu býval aj rezník tunajšej náboženskej obce židovského pôvodu (šachter). Budovy poškodené bombovým zásahom zanikli po roku 1945.

Pri r. k. kostole stojí neskorobaroková budova r. k. fary postavená v roku 1766 spolu s kostolom. Je to poschodová stavba so 4 osovým priečelím a štítovými bočnými fasádami. Pri úpravách po roku 1960 bola stavba zbavená viacerých architektonických detailov (šambrány, lizény, kordónová rímsa, korunná rímsa). V strede dvorovej fasády je arkádová zasklená vstupná predsieň, neskôr rozšírená bočnou prístavbou. V miestnosti prízemí sú valené a pruské klenby, na poschodí sú rovné stropy. Vo fare viackrát prenocovala kráľovná Mária Terézia.

Stará kalvínska fara sa nezachovala, jej dnešná prízemná štvorcová budova bola postavená v mroku 1954.

Evanjelická a. v. fara pôvodne bola umiestnená v staršom súkromnom dome, v rokoch 1990 - 2000 bola postavená jej nová budova podľa projektov Ing. Vojtecha Jakaba.


A vasútállomástól délnyugatra a Klastromhegyen végzett régészeti feltárások során igazolást nyert egy  11. – 12. századból származó Árpád-kori templom és kolostor. Feltártak egy temetőt is. A kolostorról és a templomról nem maradtak fenn írásos feljegyzések és pusztulásuk folyamata sem ismeretes. A következő templomot 1499-ben építették, valószínűleg gótikus stílusban. A Faluhely dűlőben állt egy széles földterületen negyed mérföldnyire a mai településtől. A templom építésének dátuma a koszorúgerendába volt bevésve. A török hadjáratok idején pusztult el, mert az 1561-es vizitációt megörökítő írás úgy írja le, mint alapokig lerombolt, elhagyatott építményt. A templom értéktárgyait elvitték a törökök. Az 1629 utáni benépesítést követően felújították a templomot, de 1683-ban ismét elpusztult. 1714-ben a vizitátor tető nélküli, boltozatában leomlott szentélyű építményként írja le.

A mostani r.kat. Szentháromság templomot Esterházy Imre herceg építtette barokk stíliusban 1733-ban az érsekújvári erőd építőanyagából. Az 1763. június 28-án pusztító földrengés tönkre tette a templomot, leomlott a torony és a szentély boltozatát le kellett bonatani. A megrongálódott templom mellett haranglábat építettek. 1776-ban Grassalkovich Antal herceg, a királyi kamaraelnöklete idején a templomot felújították, kibővítették, új tornyot építtettek és az egész épületet átalakították barokk-klasszicista stílusban. 1774-ben egy villámbeccsapódás megrongálta a szószéket és a két mellékoltárt, de a károkat rövid időn belül rendbe hozták. A templom egy egyhajós építméng félköríves szentéllyel, főhomlokzatába beépített toronnyal, két hozzáépített sekrestyével és a külső falhoz épült szószékhez vezető folyosóval.

A templom enteriőrje poroszsüveg boltozatos, benyúló ikerpillérek párkányfejeire helyezkedve. A boltozaton Madonna és Szent Imre iránti hódolatot kifejező illuzórikus barokk festmény látható, melyet valamikor 1774 után fejeztek be. A freskókat és festményeket 1998-ban felújították és átfestették. A főoltár 1931-ben készült, az eredeti angyalszobrot a Duna Menti Múzeumban helyetzék el és az oltár egyes részeit a miklósi kápolnában. A Szentháromság függőképe 1770 körüli időből származik. A két első mellékoltáron, melyek a szentélyen kereszül a hajóba vezető konvexus-átjáróban vannak elhelyezve a menza fölött Szent Anna, Szent József 1740 táján festett rokokó korabeli függőképei láthatók. Szintén azonos időből származik a rokokó szószék, a hajlított, gazdagon tagozott mellvédjét az angyalok domborműve és az Isten báránya reliéfje díszíti, 1760 körüli időből származik. A szirmos fedelű vörösmárvány klasszicista keresztelőmedence készítésének ideje az 1777-es esztendő és I.F. iniciáléval van ellátva (ez a mester készítette a márvány gyertyatartókat és a szenteltvíztartókat is.). Fölötte faragott keretbe a Krisztus megkereszetlését ábrázoló kép látható, mely a templom építésének idejéből származik. A kórus báboskorlátú mellvédjét, mely a hajót és szentélyt összekötötte 1773 körül készült, a későbbi időben eltávolították.

Az árkádos kóruson egy szép szélszekrényzes orgona van, melyet 1901-ben készítettek a budapesti Fieger testvérek Moháry Gyula helyi lelkész és Mattey Ferenc tanító tervei alapján. A felirat nélküli barokk kisharang 1680-ból származik (a földbe volt elásva, ezért a reformátusok is igényt tartottak rá). A középső harangot a komutaui Richard Herold öntötte 1924-ben. 1870-ben négy harang függött a toronyban. A templom alatti kriptába 1769. január 20-án elsőként Huszlicska Mártont helyetzék örök nyugalomra, ezt követően néhány lelkészt. Később a kriptát befalazták.

A protestáns vallás mély gyökeret vert a községben már a 16. század derekán, kezdetben az istentiszeteleteket a régi templomban tartották. A zavaros 17. században egy ideig teljesen református telelpülés volt, ekkor a gyülekezet a saját oratóriumában imádkozott. 1718-tól, a refomátus parókia felszámolása után (elűzték a lekészt és az iskolamestert) a hívők Madarra jártak templomba. Csak a Türelmi Rendelet megjelenése után, 1781-től gyakorolhatták szabadon vallásukat. Bese István udvarában (ma Fő utca 19-es számú ház) felépítettek fából egy imaházat, majd 1784-1786 között elkészült a türelmi református templom (vagyis torony nélkül és a község belterületén kívül). 1787-ben felállítottak egy toronylábat két haranggal, 1820-ban kiegészítették egy hramadikkal. 1841-ben felépült a torony és 1840-ben a templomot kibövítették egy nyugat felé orientált merőleges toldaléképülettel. Kisebb javításokat leszámítva a templom napjainkig megőrizte korabeli állapotát. A templom eredetileg terem-helyiség volt, mely a bővítés nyomán hármaskereszt alakzatot nyert, amikor az új helyiséget két magas barázdált oszlop kettéválasztotta.

A templomban három protestáns empora található. A rezonáns tetejű klasszicista szószék a templom építésének idejéből származik, később felújították. A templom falán egy emléktábla hirdeti az egyházi reformáció 400 éves évfordulóját. Az Úr asztala vörösmárványól készült, a süttői Müller József kőfaragó munkája a refomátus gyülekezet meglalakulásának 100. évfordulójára. A vörösmárvány keresztelőmedencét a református énekkar készíttette 1937-ben az érsekújvári Fellner kőfaragóval. A kisharangot Pesten öntötték 1787-ben a református eklézsia részére Nyikos Ferenc és Gallai András költségére.

A perbetei evangélikus templomot a helyi gyülekezet építette 1972-ben, addig a református templomban tartottak istentiszteleteket. A templom L alapzatú teremépítmény, melyhez toldaléképülettel csatlakozik a gyülekezeti terem. A modern templom ormos főhomlokzatán kis fatorony van, gúlával fedve. A főhomlokzatot a külonböző nagyságú téglalap alakú ablakok mellett jellegzetes koronapárkány is tagolja. Az enteriőr egyenes mennyezetű, a kórus a bejárati előcsarnok fölött található, a berendezés korszerű. Az oltáron a Bűnös nő képe látható. A kis toronyban két harang van elhelyezve, melyet a Horné Rykyncice-i gyülekezettől vásároltak 1989-ben.

Minden kétséget kizárólag figyelemre méltó műemlék a községtől délre található kálvária komplexum. Ezen a helyen állt egy remetelak, 1761-ben itt halt meg Sebők Pál, majd a ceglédi Malonyay György telepetedd le a helyén (Kürt határában) 1762-ben a remete-lak mellett perbetei lakosok felépítették a Szűz Máriának szentelt kápolnát. Az 1763-ban pusztító földrenés nem okozott kárt a káplolnában, amit általánosságban csodának tulajdonítottak. Az esemény emlékére Ordódy György gazdag földesúr a komáromi várkapitány még abban az évben egy barokk keretben lévő, a festményre ezüst valamint arany koronákkal és csillagokkal erősített Madonna képét (Szűz Mária gyermekkel) adományozott a káponának (az értékes kép a r. kat. templom sekrestyéjében található). 1838-ban restaurálták. 1909-ben a kápolnát átalakították, hasonlóan a remete-lakot is. A félkörív zárlatú, ormos főhomlokzatú kis építményben egyenes a mennyezet.

Az oltár későbbi időből származik, a szenteltvíztartó vörösmárványból készült. A kápolna berendezéséhez eredetileg hozzátartozott egy 1730-bó származó barokk feszület, valamint az Utolsó vacsora és a Keresztrefeszítés függőképei 1857-ből, Komáromi Klára festő munkája. A fa-tetőtoronyban függő harangot 1928-ban özv. Ladányi Albertné adományozta a templomnak, melyet az I. világháború idején elkoboztak hadi célokra (ágyúöntés). A kápolnát övező félkörben 1925 augusztusában és októberében özv. Ladányi Albertné Dejcző Árpád helyi kőművessel felépíttette a Keresztút 14 kápolna – állomását. Ezeknek a félkör végződésű kis építményeknek a falmélyedéseit pillérek szegélyezik. A búcsút szeptember 12.-én tartják, Szűz Mária nevenapján.

A mai 619-es ház helyén (Fő utca 109-es szám) állt az 1897-ben eklektikus stílusban felépített zsinagóga. A téglalap alakú magas építmény főhomlokzatát félkör végződésű ablakok tagolták. Az épületben lakott a helyi zsidó hitközség hentese. Az épületeket a bombatámadás rongálta meg, 1945 után elpusztultak.

A r. kat. templom mellett áll az 1766-ban épített kései barokk stílusú r. kat. plébánia. Ez egy emeletes építmény négytengelyes főhomlokzattal és ormos oldaldalhomlokzattal. Az 1960-ban végzett felújítási munkálatok során megfosztották több építészeti részletétől. Az udvari homlokzaton található a beüvegezett árkádos bejárati csarnok, melyet később az oldalán toldaléképülettel bővítettek. A plébánián többször éjszakázott Mária Terézia királynő.
Az öreg református parókia épülete nem maradt fenn, mai földszintes négyszögletű épületet 1954-ben emelték. Az evangélikus parókia egy régi családi házban volt elhelyezve, 1990 és 2000 között készült el az új önálló épület Vojtech Jakab tervei alapján.

Fotogaléria:

Novinky:

Kalendár:

Kurzy valút:

Počasie:

Správy SME: