• AKTUALITY
  • SÚČASNOSŤ
  • SAMOSPRÁVA
  • KULTÚRA
  • DOKUMENTY
  • KONTAKT

Kontakt:

Napíšte nám:

Kultúra

Na hone Mihályvár severozápadne od obce (pri  puste Chrasť) stál hrad Mihályvár, o ktorého existencii sa dozvedáme z Hippolitovho kódexu. Podľa Rudolfa Gyulaiho sa jednalo o gotickú stavbu postavenú v 14. storočí. Nie je známe, kedy hrad zanikol ale pravdepodobne sa to stalo už okolo polovice 16. storočia. V roku 1863 sa hon Mihályvár po komasácii stal súčasťou chotára obce Bajč, po roku 1948 je znova časťou chotára Pribety.

Obec zdobí viacero menších sakrálnych pamiatok a pamätníkov. Rokoko - klasicistický Mariánsky stĺp v záhrade r. k. kostola bol postavený v roku 1788. Socha bola opravená v roku 1988. 
V záhrade pred r. k. kostolom stojí kamenný kríž s liatinovým korpusom postavený v roku 1900 na pamiatku 900 ročnej minulosti národa.V roku 1752 boli postavené kríže na 4 koncoch obce. Na pamiatku vzniku samostatnej farnosti bol v roku 1752 na dolnom konci obce na Slávu Boha postavený kamenný prícestný kríž s kamenným korpusom, ktorý bol obnovený v roku 1900. 
Okolo kamenného prícestného kríža s kamenným korpusom na hornom konci bol založený v roku 1759 r. k. cintorín a tak sa z neho stal ústredný kríž cintorína. Kríž bol obnovený v roku 1900. 
Na mieste dreveného prícestného kríža z roku 1752, viackrát obnoveného, bol v roku 1900 na Slávu Boha postavený veľký kamenný kríž s liatinovým korpusom. Ďalsí drevený prícestný kríž z roku 1752 stojí pri ceste do Jasovej. Kríž bol viackrát obnovovaný, naposledy v 1. polovici 20. storočia. Pri ceste do Svätého Petra stojí prícestný kríž z ružového mramoru s liatinovým korpusom z roku 1815. Pri starej ceste do Nových Zámkov stoji prícestný kríž z ružového mramoru s liatinovým korpusom, ktorý r. 1882 dal postaviť Spolok Ružencovej Panny Márie v Pribete (Perbetei Sz. Olvasó társulat). Deň krížovej púte bol 25. apríla na deň sv. Marka alebo 24. apríla na deň sv. Juraja. Vo dvore domu č. 571 sa nachádza prícestný kríž z umelého kameňa s liatinovým korpusom, ktorý bol na Slávu Boha postavený v roku 1935. Na štvorcovom podstavci je reliéf Nepoškvrnenej Panny Márie. 
Pred vstupom do areálu kalvárie stojí drevený kríž s liatinovým korpusom, ktorý postavili veriaci v roku 1957. Na kríži je vyrytý symbol kalicha a tulipána. Pred kaplnkou kalvárie stojí kamenný kríž s liatinovým korpusom, z roku 1902. Po stranách sú dva novšie drevené kríže.

Pred r. k. kostolom stojí pamätník r. k. obetiam I. svetovej vojny z čiernej žuly, na ktorom je vyrytých 70 mien padlých. Pomník obeliskového tvaru, na ktorého vrchole je osadená anjela, v roku 1931 vyrobil kamenár Fellner z Nových Zámkov. 
V parku pred kalvínskou školou stojí pamätník kalvínskym a židovským obetiam I. svetovej vojny, ktorý v 20. rokoch 20. storočia vyrobil kamenár Stern v Nových Zámkoch. 
Na štvorcovom podstavci, na ktorom je vyrytých 45 mien padlých, je osadený vysoký stĺp zakončený plastikou Turula od komárňanského umeleckého kováča Andrása Töröka. V tomto parku stojí pamätník kalvínskym obetiam II. svetovej vojny, ktorý z verejnej zbierky bol postavený v roku 1991. 
Na pomníku obeliskového tvaru z umelého kameňa, na ktorom je vyrytých 40 mien padlých, je na vrchole osadená kamenná guľa. V r. k. cintoríne v blízkosti domu smútku je pamätník obetiam II. svetovej vojny, ktorí zahynuli v cudzej zemi, postavený koncom 60. rokov 20. storočia. 
Na pomníku obeliskového tvaru a krytého doskami z bieleho mramoru sú vyryté 3 mená. Zaujímavý je miléniový pomník na pamiatku 2000. výročia kresťanstva. Komplexu dominuje slavobrána hore v strede so zemeguľou a krížom, evokujúci aj uhorskú kráľovskú korunu. Okolo v kruhu je rozmiestnených 12 štvorcových pomníčkov z ružového mramoru, na ktorých je vyrytých 120 mien tunajších obetí II. svetovej vojny. Pamätnik sa nachádza v peknom parku.

Zástavba ľudových domov je priečelím situovaná do ulice. Pôvodná zástavba z 19. storočia bola technikou nabíjanej hliny či nepálených tehál. Tieto domy mali na priečelí jedno malé okno, neskôr aj dve. Zástavba z. 1. polovice 20. storočia postupne opúšťa trojpriestorovú dispozíciu so stĺpovým podstením a je inšpirovaná secesnou architektúrou okolitých miest až do 30. rokov 20. storočia, bohatší gazdovia stavali 4 osové domy na pôdoryse s tvarom L. 
Sú to dvojosové domy do dvora otvorené pilierovými chodbami, niektorých priečelia rozširuje vstup na pilierovú chodbu, podstenie sa vyskytuje zriedkavo. Hospodárske stavby sú aj stĺpikovej konštrukcie s vyplietanými stenami, omazanými hlinou. Krytina bola trstinová. V dvoroch domov stoja aj samostatné budovy letných kuchýň, komôr a hospodárskych budov, vahadlové studne vystriedali kolesové studne. Z dvora na povalu vedie rebrík. Pôvodná zástavba sa temer nezachovala a viacero ešte stojacich starých domov beznádejne chátra. 


A Mihályvár dűlőnél a községtől északnyugatra (Haraszt puszta mellett) állt Mihályvár, melynek létezéséről a Hippolit kódex tudósít. Gyulai Rudolf szerint egy 14.században épült gótikus építmény volt. Nem tudni mikor pusztult el a vár, a történelemírók nem tartották fontosnak feljegyezni pusztulásának idejét. 1863-ban a tagosítás után Bajcs határához csatolták, 1948 után ismét Perbetéhez tartozik.

A községet több kisebb egyházi emlékmű és műemlék ékesíti. A r. kat. templom kertjében lévő rokoko-klasszicista Mária oszlopot 1788-ban készítették. A szobrot 1988-ban restaurálták. A r. kat. templom előtt áll egy öntöttvas korpuszú kőkereszt, melyet 1900-ban emeltek a nemzet megalakulásának 900. évfordulójára. 1752-ben a község négy égtáján négy keresztet állítottak. A plébánia önálló megalakulásának emlékére 1752-ben a település alsó végén Isten dicsőségére felállítottak egy vaskorpuszú út menti kőkeresztet, melyet 1990-ben újítottak fel. A keresztet vaskerítés övezi. A község felső részén lévő út menti vaskorpuszú kőkereszt körzetében 1759-ben létrehozták a r. kat. temetőt, így ez lett a temető központi keresztje. A keresztet 1900-ban újították fel.

A következő út menti fakereszt 1752-ből származik és a Jászfalu felé vezető út mellett áll. A keresztet többször felújították, utoljára a 20. század első felében. A Szentpéter felé vezető út mellett áll egy vörösmárványból készült vaskorpuszú út menti kereszt, melyet1815-ben állítottak fel. Az Érsekújvár felé vezető út mellett áll egy vaskorpuszú vörösmárvány út menti kereszt , melyet a Perbetei Sz. Olvasó társulat emeltetett 1822-ben. Az 571-es számú ház udvarában található egy vaskorpuszú műkőből készült útmenti kereszt , melyet Isten dicsőségére emeltettek 1935-ben. Négyszögletű talpazaton van elhelyezve a Szeplőtelen Szűz Mária domborműve.

A kálvária kápolnája előtt áll egy vaskorpuszú kőkereszt, melyet Isten dicsőségére állítottak 1902-ben. Oldalán két ujjabb fakereszt áll.

A r. kat. templom előtt áll az I. világháború r. kat. áldozatainak gránitból készült emlékműve, melyre az elesett 70 áldozat neve van vésve. Az obeliszk formájú emlékmű tetején angyal van elhelyezve, 1931-ben készítette az érsekujvári Feller kőfaragó. A református iskola előtt lévő parkban áll az I. világháború zsidó és református áldozatainak emlékműve, melyet a 20. század huszas éveiben az érsekújvári Stern kőfaragó készített. A négyszögletű talapzatból, melyre a 45 áldozat neve van vésve, egy magas oszlop emelkedik ki, tetején turulmadárral, melyet Török András komáromi kovácsmester készített. Ebben a parkban találjuk a II. Világháború református áldozatainak emlékművét, melyet közadakozásból állítottak 1991-ben. Az obeliszk alakú emlékművet fehérmárvány lemezek borítják, melyen három név olvasható. Figyelemre méltó a kereszténység emlékére állított milleniumi emlékmű, melyet 2000-ben valósítottak meg. A komplexumot uraló diadalkapu felső részének közepén földgömbbel és kereszttel a magyar királyi koronát idézi. Körben vörösmárványból készült 12 négyszögletes kis emlékmű van elhelyezve, melyre a II. Világháború 120 áldozatának neve van vésve. Az emlékmű egy szép parkban látható.

A parasztházak főhomlokzata az utca felé van fordítva. A 19.században a házakat döngölt agyagból, vagy vályogtéglából építették. Ezeknek a házaknak a főhomlokzatán egy kis ablak volt, később kettő. A 20. század első felében épült házaknál fokozatosan eltérnek a pillérekkel alátámasztott ereszektől és a három helyiségű beosztástól és követik a 20-as és 30-as évek környező városainak szecessziós építkezési formáit. A jómódú gazdák L alakú négytengelyes főhomlokzatú házakat építettek. Ezeknek a kéttengelyes házaknak a nyitott pilléres folyosója az udvarra nézett.

A gazdasági épületek között találunk pilléres szerkezetűeket is, fonott kerítéssel agyaggal vakolva. A tetőket náddal fedték. A házak udvarain megtaláljuk az önálló nyári konyhákat, kamrákat és gazdasági épületeket, gémes és kerekes kutakat. Az udvarról létrán lehetett feljutni a padlásra. A házak eredeti beépítéséből csak kevés maradt meg, ezek is kilátástalanul az enyészetnek vannak kiszolgáltatva.

Fotogaléria:

Novinky:

Kalendár:

Kurzy valút:

Počasie:

Správy SME: