Római Katolikus Egyház
Az egyházközség rövid története
Perbete, "az esztergomi érsekség ősi birtoka, melyet már 1297-ben említenek". A plébánia már 1397-ben létezett. De tizenharmadik századi templomot kolostorral is említenek a perbetei kataszter északi széléről, amely már korábban is létezett. Egy másik "ősi temploma a török világban pusztult el. E templomáról egy 1499-iki oklevél is szól". Az 1561-es kanonikus vizitáció szerint a községet a törökök elpusztították, a templomot teljesen lerombolták "és az összes javak általuk lefoglaltattak". A 15. század elejétől működő iskola szintén elpusztult. A Pusztatemplomi dűlő az elpusztított templomról kapta a nevét. Az anyaegyház helyreállítását 1655 előtt kezdték meg. Az újratelepüléskor a jelenlegi helyén épült újjá a templom 1733-ban, Eszterházy Imre egyházi méltóság ideje alatt, és földesura az esztergomi érsekség maradt. Az 1763. június 28-i földrengést követően, a perbetei templom jelentősebb károkat szenvedett: "(...) gróf Grazsalkovits Antal kamarai elnök közbenjárására 1766-ban ujra felépült", az érsekújvári vár romjaiból. Kései barokk, Szentháromság titulusú templomról beszélhetünk.
A plébániát 1742-ben állították helyre. Az anyakönyvet 1752-től vezetik Perbetén, azidőtől van helyben lakó plébánosa is, és ekkor újítják fel a templomot. 1774-ben a templomot villámcsapás érte, a homlokzatot klasszicizálták, ezt követően befejezték a Szent István-freskót. A Szentháromság-főoltárkép 1770 körüli. A két 1740 körüli oldalsó oltárképen Szent Anna és Szent József látható, és a szószék is ebből az időszakból származik. A keresztelőkút 1777-es évszámmal ellátott, felette Jézus megkeresztelkedése című kép látható a templom építésének időszakából. A balusztráda, a kórus mellvédje az 1773–1774-es évekből származik. „A főbejárat mellett jobbra található festmény Szűz Máriát és a Domonkos-rend alapítóját, Szent Domonkost ábrázolja. Ez a kép valószínűleg a rózsafüzér társulat fogadalmi képe.” A templom egy barokk harangja még 1680-ból maradt fenn. 1901-ben a templomot Vaszary Kolos hercegprímás idejében hozták rendbe. 1930 szeptemberében új márvány főoltárt szenteltek fel. 1931. június 7-én a perbetei katolikusok háborús emlékszobrát a hozzátartozók adakozásából adták át. Az emlékoszlop és környezete 2018-ban újult meg. 1945. január 6-tól 13-ig, és március hónap nagycsütörtökétől az oroszok Perbetén összecsaptak a németekkel: "A templom tornya több találatot kapott, tetőzetének fele elpusztult. (…)” A megújítás menetét részletesen ismerjük. 1977 után, 1998-ban is belső felújításra került sor. „A mennyezet három új freskója: Jézus Krisztus születése, Jézus Krisztus feltámadása és a Szentlélek Isten eljövetele, Eva Spielmann festőművész remek alkotása.”
Az új plébánia 1766–1769 között épült. 1931-ben renoválták (ezt megelőzően is már felújították), „a plébániát bekerítő kőfalat újra átvakolták”. A plébániát a hozzá tartozó külső fallal 2015-ben műemlékké nyilvánították. Az 1760-as években épült az érsekségi fenntartású egy emeletes, zsindelytetős Uradalmi Vendégfogadó, az emeleten négy tágas vendégszobával, a földszinten italmérő helyiséggel stb., az udvaron kocsiszínnel, istálókkal. 1889-ben eladták a községnek. Az esztergomi érsekség számadási könyve Perbetével kapcsolatban malmot is említ, amelyet 1489-ben javítani kellett.
Rövid iskolatörténet
1775-ben felépül az "iskolaház", mely két szobát, konyhát, kamrát, két istállót és egy tágas tantermet foglalt magában. Az 1850-es évek elején egy második tanterem építtetett, 1878-ban pedig a harmadik. 1908-ra új iskola épült: „(...) Roch János budapesti műépítész ingyen készítette el az építendő iskola tervét és költségvetését. Gróf Zichy Miklós országgyűlési képviselő pedig Vaszary Kolos Őeminenciájától 10.000.-kor. hozzájárulást eszközölt ki az iskola építéséhez (…).” 1944. április 1-jén az iskolát hivatalosan bezárták. Az 1931-es népszámlálás szerint a perbetei katolikusok száma 2400 fő, ezenkívül a szentmiklósiak 300 fő (Perbetén szoktak gyónni Bajcs-Haraszt, Mihályvár és Szentistván pusztákról is.). A perbetei "káptalani és primaciai" birtokok az egyházi központi hatóság (Centrálna správa) kezelése alatt álltak 1930-ban. Korbel Miklós vendéglője a Fő utcán számos összejövetelnek biztosított teret (1937-ben például tanítói gyűlésnek, a Mária-kongregáció 1936 decemberében Éva és Mária színművet, 1937 áprilisában több vígjátékot, pl. "Élő szobor" mutatott be. Az 1938. november 8-i magyarok eljövetelét egy évvel később kultúresttel ünnepelték.).
Egyesületek
1924-ben már létezett a Mária-kongregáció. A kongregációt 1940-ben Szabó Lajos káplán a KALÁSZ-ba tömörítette. "[Kürt-]Ciglédbe is mentek gyalog – föld úton –, vitték a szobrot, lobogót a Mária-lányok." A Szent Imre cserkészcsapat felavatására 1936. október 18-án került sor, mely Czuczor Pál káplán érdeme. A cserkészek körmeneteken is részt vettek. A cserkészcsapat 1940 szeptemberében szűnt meg. Szabó Lajos a KALOT-ba integrálta a legényeket. Három társulat létezéséről is tudunk: Jézus Szíve Társulat, Olvasós – Rózsafüzér – Társulat és Szent Skapuláré Társulatról. A Szentolvasó társulat keletkezése „egyidejű a remete kápolna felépítésével”. „Mennyire szívükön hordják a perbetei rózsafüzér társulati tagok a B.Sz.Mária tisztelete által az Isten dicsőségének magasztalását, arról tanúskodik három hatalmas, időszakonként a társulat által a község határában emelt kőkereszt.”
A szakrális kisemlékek
Az első missziót "a kántorválasztásból keletkezett hitehagyás miatt" tartották 1929 májusában. Az 1100 fő hitehagyó közül "a jobblelkűeket felrázta a nyomban megtartott sz.missió", "ekkor visszatértek kb. 600-an". A templomkertben található Szeplőtelen Fogantatás-szobor felirata: EX Vo / I . S . / 1788. Találunk egy körbekerített kőkeresztet is, azon kívül pedig egy fakeresztet. A Nepomuki Szent János-szobor már a plébánia udvarán található. Az igényes bronz Szent István-szobor Lebó Ferenc győri szobrászművész alkotása, melyet 2015-ben lepleztek le a millenniumi kapunál. A templom közelében egy út menti szoborfülkés kőkereszt egy magánház kerítésén belül található, 1935-ös állítású. A temetői nagykereszt a nagy kiterjedésű és jelentős mennyiségű sírjeleket magában foglaló temetőben található. Az út menti kereszthez, amely napjainkban a körforgalomban található, Jézus Szíve körmenetkor vonultak. Az út menti kőkereszt Újgyalla (Komárom) irányába a főút mellett, 1815-ös állítású, környezetében két magas kőris található (Fraxinus excelsior). A régi bajcsi (érsekújvári) földút melletti kőkeresztet 1882-ben a Rózsafüzér Társulat állíttatta. Jászfalu irányába egy út menti fakeresztet láthatunk, melyet 2008-ban megújítottak, és három magas kőris (Fraxinus excelsior) „társaságában” látható. Perbete-Szentistván puszta irányába egy kőkereszt található 1900-ból, négy szederfa ölelésében, Szentistvánon pedig temetőt is találunk. A perbetei Szentmiklóson 1998-ban szentelték fel a templomot. 1935. szeptember 15-én pedig új iskolát és tanítónői lakást.
Remetekápolna
„A XVII. században, az egyházi okiratok szerint, a perbetei erdőben remeték tanyáztak. Az utolsó remete Sebők Pál volt, a ki 1762-ben elhalván, a lakosok lakóhelyére kápolnát emeltettek. ,Annak emlékére pedig, hogy az 1763-iki földrengés e kápolnát nem rongálta meg, Ordódy György kapitány, bagotai földbirtokos, a kápolnát művészi kivitelű, Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló festménnyel ajándékozta meg, melyen Szűz Mária és Jézus fejét, vert ezüstből készült, dúsan aranyozott korona fedi.” E területről Remete-dűlő helynevet ismerünk: 1909-ben a kápolnát felújították. Scitovszky János 4 hold szántóföldjének bérleti díjából építtették át a kápolnát és a "hajdani remete lak két szobából és mellékhelyiségekből álló díszes felügyelői lakká, átalakíttatott." „Mária neve napján vásárjoggal egybekapcsolt búcsú engedély birtokában, ünnepélyes körmenetben látogatják a perbetei és környékbeli hívek a remete kápolnát, hol a szabadban felállított mozgó szószékből a B.Sz.Máriát dicsőítő sz.beszéd után harmónium kísérete mellett ünnepélyes nagy mise ajánltatik fel. Keresztjáró napokon egy körmenet vezettetik a kápolnához, és jeles ünnepeken a rózsafüzér társulat és környékbeli hívek, délután litánia után körmenetileg látogatják meg a több százados gyakorlat által a B.Sz.Mária tiszteletének szentelt helyet.” (1909–1910.) 1930 szeptemberében is körmenettel vonultak, „1932. június 15-én a perbetei erdőben szépen sikerült majálist tartottunk az iskolás gyermekeknek. Ezt minden iskolai év végén meg szoktuk tenni.” 1936 májusában, Urunk mennybemenetelének ünnepén "jubileumi körmenetet tartott a Kongregáció a Kápolnához, ahol elvégezték az előírt ájtatosságokat a jubileumi búcsú elnyerésére." "Néhány lelkes ifjú kezdeményezésére megindult az őrsiórázás a Kápolna mellett." 1947-ben és 1950-ben is a kápolnát javították. A remetekápolna körüli kálváriát 1929 előtt Dezsericzky Borbála perbetei asszony építtette 14 stációval. A kálvária-keresztekkel, a középső kőkereszt 1902-ből, és a kápolnával szemben állt a remetelak, amely egy hosszúkás ház volt. Az 1957-ben felállított kápolnához közeli út menti akácfa fakeresztet 2020-ban tölgyfakeresztre cserélték.. "A közelmúltban azonban végre munkához láthattunk. Megkezdtük az idők folyamán erősen megrongálódott »Remete« kápolna külső-belső javítását, a Kálvária stációinak felújítását és a környező elhanyagolt erdős rész rendbehozatalát. Ez év [1990] szeptember 9-én ismét ünnepi körmenetben vonulhattak a hívek a megújult kápolnához. A szabadtéri szentmisét a község szülöttje, Nagy László tatabányai prépost, főesperes-plébános mutatta be, akinek 1959 óta csak most adatott meg, hogy szülőfalujában nyilvánosan misézhessen. Az újgyallai hívek számára szlovák nyelvű szentbeszéd is elhangzott. A szentmise után a hívek szívükben boldog érzéssel búcsúztak a Szűzanya megújult szentélyétől.” A kápolnát 2012-ben is megújították. „2012. június 30-án ünnepi szentmisén került felszentelésre a községünk határában lévő 1762-ben barokk-klasszicista stílusban épült Szűz Mária-remetekápolna. A szentmisét Paskay László nyugalmazott esztergomi érsek celebrálta. A kápolna felújítását Nagy László tatabányai prépost kezdeményezte, s annak megvalósulásához hozzájárult a ma Münchenben élő perbetei születésű Dr. Fajnor szül. Vavrik Éva, a község, a lakosok, a helyi mesteremberek, ill. a II. világháború után kitelepített perbetei családok. A különös, szakrális kisugárzású tölgy-faligetben együtt imádkoztak a perbetei, a szentpéteri, az újgyallai, a tatabányai és a komáromi hívek.”
Múmiák
2017 áprilisában Perbetén a katolikus templom kriptájában múmiákat találtak. Felmerült, hogy az egyik porhüvelybe az 1762-ben elhunyt utolsó remetét (v. nemest) helyezték sarkantyús csizmában. A másik kettőbe Kiss Imre (perbetei esperesi szolgálata 1758–76) és Fekete Ignác (1776–78) plébánost. A földön négy fakoporsóban a teljes textíliák, lábbelik és rózsafüzér mellett megtalálhatóak az elhunytak múmiái is. Feltehetően Huszlicska Márton, Lacza András, Fazekas János és Tóth János.
Perbete plébánosai
1752: Balogh Elek, 1758: Kiss Imre, 1776: Fekete Ignác, 1778: Gosztonyi János, 1781: Andrássy László, 1782: Tarkó Béla, 1790: Majerhoffer Fülöp, 1792: Fekete Pál, 1829: Bakay János, 1841: Adamovich János, 1886: Roszival István, 1888: Gabriely János, Séda Ernő, 1888: Moháry Gyula, 1911: Nagy Péter, 1911: Gyürky István, 1929: Klasz Ágoston, 1945: Haller Kálmán, 1955: Montskó Tibor, 1965: Barcsek Sándor, 1966: Nagy István, 2000: Kasáš Béla, 2006: Balogh Károly, 2017: Józsa Attila, 2020: Mészároš Dávid.
A Perbetei almanach című könyv alapján összeállította: Bagin Árpád
A templom tetőzetének felújítása
„Templomunk külső felújítása nagyban hozzájárulna a falukép jó értelemben vett megváltozásához és az 509-es Bajcs és Párkány közötti főútvonalról is láthatóbb, vonzóbb lenne Perbete, amely az esztergomi érsekség ősi birtoka volt, középkori várral és malommal, de Árpád-kori temploma és temetője is létezett a kataszter északi szélénél.” Ilyen gondolatokkal indítottuk útjára templomfelújításos pályázatunkat. Valóban, ha már Bagota felől is érkezünk, látjuk a csillogó torony sisakját, de ha még közelebb érünk a templomhoz, felemelő érzés fogad, érezhető az anyagok és színek összhangja. Perbete közössége is elmondhatja, hogy szakszerűen kezeli műemlékeit, amely már a belső térben is megmutatkozik, köszönhetően az elődök fáradozásainak is.
A templomhajó tetőzetének felújítása szükségessé vált, hiszen már töredeztek a cserepek, bizonyára néhányan meg is szemléltük, hogy az ereszcsatorna fogott fel egy-egy cserepet. A toldozás-foltozás helyett nagyot álmodtunk, a teljes cserépanyag lecserélését határoztuk el. A kivitelező cég beszámolója alapján, 2022. június 19-én felállították az állványzatot a templom keleti felénél, leszedték a cserepeket, majd agrofóliával védték a felületet, hogy le tudják ellenőrizni a tetőzetet. Az ereszcsatornákat leszerelték, lecserélték a lécezést és fokozatosan rakták fel a Tondach hódfarkú cserepet. A penészes szarufákat 0,2 m3-en kellett cserélni. Az új cinkelt ereszcsatornákat antik réz színűre festették. A hajó másik oldalához áthelyezték az állványzatot és a munkálatok folytatódtak tovább. A templomtorony sisakját megtisztították az öreg festéktől, Galvinol alapozó festéket, majd két rétegben Alkyton antik réz színű festéket használtak. A munkálatok 2022. július 22-én fejeződtek be.
A jelenlegi műemléki határozat nem tette lehetővé, hogy a szentély és a sekrestye pléh lemezeit lefestettesse a közösségünk, ezért ki kell várnunk a megfelelő alkalmat, de nem mondtunk le arról, hogy a templom tetőzete teljes egészében megújult legyen.
Szeretnénk köszönetet mondani Magyarország Kormányának, hogy 41 713,01 euróval támogatta tetőfelújításunkat.
Bagin Árpád